Nagyon szimpatikus kezdeményezés, holnapra több cukrászda, kávézó is meghirdette ezt. Azzal fizetsz a kávéért, ha elmondod kedvenc versed, vagy akár egy saját költeményedet. Budapesten elég sokan csatlakoztak, a neten megtalálható a lista. Vidéken sajnos már kisebb a lelkesedés, vannak nagyobbnak számító városok, ahol nincs vállalkozó. Van olyan is, aki belépett a kezdeményezésbe, de nem teszi közkincsé, csak saját vendégei tudták meg. Én mindíg is szerettem a verseket, volt, hogy csak a saját örömömre megtanultam ami tetszett. Általános iskolában rendszeresen szavaltam ünnepségeken, jártam versenyre, még ha nem is nagy sikerrel. De a felkészülés, a részvétel volt valóban a fontos, nem a győzelem. Még versírásssal is próbálkoztam. Egyszer beküldtem néhányat a Pajtás újság szerkesztőségének. Kaptam egy kedves választ, - sosem felejtem el - Ani nénitől. Megköszönte a beküldött verseket, de azt írta sok bennünk a rím és ritmus hiba, egyelőre inkább olvassam mint írjam őket :). Ez azért nem vette el a kedvem, amikor "rámjött" írogattam, később is, többször is. Igaz többnyire megtartottam magamnak őket ... Amikor valamit ki akartam adni magamból, de nem találtam más módját, akkor fordultam a versíráshoz. Sok manapság íródott versnél én is elgondolkodom, mitől is vers valójában. Teljesen szabad formátumok, minden klasszikus kellék nélkül - én legalábbis így látom. Egy hozzáértő bizonyára meg tudná mondani, mitől is jók mégis. Nálam  marad a tetszik vagy nem eldöntése. Nyilván a régebben élt nagy költők minden versét sem feltétlenül szereti az ember, még ha azok verstanilag hibátlanok is. Sajnos a holnapi akcióban nem tudok részt venni aktívan, de remélem sokan elmentek.

 

AKI MA VAGY HOLNAP MEGOSZTJA SAJÁT VERSÉT VENDÉGÜL LÁTOM NÁLAM, EGY KÁVÉRA!