Szelfizünk

0
Posztolta: Sora77

2017 július 31 20:11

Címkék:

Kezdeném az őskorban :) Nagyon örültem, amikor megvettem életem első fényképezőgépét. Könnyű volt kezelni, az időjárásnak megfelelő piktogramra kellett állítani - nap, felhő... -, belőni a távolságot, és azt is beállítani. Jó kis ff képek készültek. Később színes filmre, bolgár tengerparti nyaralás, ma is megvannak a képek. Amikor már megfizethető lett a digitális fényképezőgép megleptem magam egy 2 megapixelessel, az volt akkor a csúcs. Jó kis Canon gép volt, abban az időben fotóztam talán a legtöbbet. Több segítő közösségi oldal alakult, ahol rengeteg jótanácsot kaptam. Egy neves fotóssal is megismerkedtem, ő is sokat segített. Itt még némi sikert is elértem, a Macskamánia újság fotópályázatán nyertem egy különdíjat. Veszprémben meghirdettek egy fotós versenyt kifejezetten nőknek. Ott beválogatták a képemet a kiállításra. Azért ebben az időszakban még nem volt olyan nagy a konkurrencia és a technika sem, mint manapság. Ma egy jobb telefon többet tud, mint a mostani kis gépem. Ezért is talán ma már sokkal kevesebb időt és figyelmet fordítok a fotózásra. És itt térnék rá a szelfizésre, amivel nagyon korlátozottan tudtam megbarátkozni. Sokkal inkább magukat tolják előtérbe a szelfizők, kevésbé fontos a háttér, a hely ahol járnak. Tisztelet a kivételnek. A lényeg, hogy ő is ott legyen a képen mint főszereplő. Nem is szólva a nyelvnyújtogatós, bulizós képekről, amik bizonyára tetszenek a haveroknak. Hát nekem nem. Bennem olyan visszás érzetet keltenek, magamutogatók, és még persze ki is kerülnek a nyilvánosság elé, hogy "na látjátok?" Teljesen mindegy, hogy közismert személy vagy magánember teszi, számomra egyformán nem tetsző. Vagy lehet, hogy csak öregszem???

Eredeti - replika - noname

0
Posztolta: Sora77

2017 július 23 16:35

Címkék:

Mostanában, böngészve a külföldi árukínáló portálokat, egyre többet motoszkál bennem ez a kérdés. Eredeti márkás termékeket kevesen tudnak megvásárolni. Még sportcipőből inkább megvesszük, ha lehet, mert tartós és jó minőségű. De már mondjuk egy pólót megvenni 20-35 e forintért luxusnak számít. Direkt megnéztem az igazi női táskákat egy weboldalon, a legdrágább - és nem is vadiúj, hanem használtként hirdetett - nem elírás, több mint 95 millió forint! Nílusi krokodilbőr, némi fehérarannyal és gyémánttal kirakva a csat és környéke. Nem tetszik a lilás színe így inkább most kihagyom... Replikákat tilos árulni, így ezeket trükközve teszik ki. A kicsi kínaik megtalálják a módját. Cipő, táska, póló, órák, hasonlítanak az eredetihez, de kisebb részletekben eltérnek, még így is hamisításnak minősül amit tesznek. Replika vásárló és rajongó van bőven. Sok terméket szeretnek és dícsérnek a vásárlók, vannak kevésbé sikeresek, a cipők méretezése és minősége sok kivánnivalót hagy maga után. Ha körülnézünk megtaláljuk a replikák márkajelzés nélküli testvéreit. Sokkal olcsóbban. Miért is jó az nekünk, ha ott van rajta egy márkajelzés? Ettől többnek, menőbbnek érezzük magunkat? Mások gondolatvilágába nem látok bele. Aki ismeri és netán hordja az eredetit, úgyis meglátja, hogy nem igazi. Aki hasonló szinten él, lehet, hogy irígykedni fog, ő miért nem tud ilyet szerezni. Nem tagadom, én is kipróbáltam, konkrétan egy táskánál meg is bántam, ugyan olyan gyorsan elszakadt a füle, mint a hasonló régebben vett noname darabé. Ezután úgy döntöttem, veszek inkább még olcsóbbat márkajelzés nélkül, amit könnyű szívvel dobok ki, ha tönkremegy...

Powered by Blogger.hu