Nem vagyok irigy - csak fáj a szívem

0
Posztolta: Sora77

2018 szeptember 16 19:12

Címkék:

Nem szeretném ismételni magam, csak megerősítem. Amikor látom kedves ismerőseimet a világ különböző tájait járva, sokszor megfájdul a szívem. Akárhogy is nézem, ezek az élmények számomra nagy valószínűséggel már nem adatnak meg. A miértek sorrendje tulajdonképpen lényegtelen. A messzi tájak csak repülővel közelíthetők meg, bár sokat javult a klausztrofóbiám, nem biztos, hogy egy hosszú repülőútnak neki mernék vágni. A nyugdíjas állapot sem túl utazóbarát, leginkább hazai rövidebb wellness kikapcsolódást fedeznek. Végül és sajnos nem utolsó sorban, ahogy az ember öregszik, a fizikai állapota is egyre kevésbé alkalmas megterhelő nagy utazásokra. Ennyi nyavajgás után azért csak megosztom, hogy az utazási bakancslistámon jelenleg milyen tételek vannak. Legutóbbi filmes élményeim alapján nagyon szeretném látni igaziból az Aurora Borealist - a sarki fényt. Látványban, élményben most messze magasan az első helyen szerepel. A továbbiakat már nem rangsorolom. Egy mondjuk Maldív szigeti nyaralás is a listán van, a kék ég, halványzöld tenger, fehér homok... a búvárkodásról nem baj, ha le kell mondanom :) Franciaország - Normandia is régi álom, még ha Calvadost már nem is ihatok. Ami még talán elérhető lenne, egy tiszta levegőjű alpesi kis faluban tölteni néhány napot, könnyű sétákkal, gyönyörködve a zöld mezőkben és a hegycsúcsokban. Azt hiszem itt abba is hagyom, már ennyivel is "megelégednék". Tudom, hogy nagyon nem vagyok egyedül ezekben az álmokban, de azt mondják, merj nagyot álmodni. Most megtettem.

Nem lakik itt!

0
Posztolta: Sora77

2018 szeptember 10 14:54

Címkék:

Itt az ősz, és újból beindultak a telefonos zaklatások. Orvosi szűrésre, étrendkiegészítőkre, praktikus háztartási eszközök vásárlására próbálnak meggyőzni. Egy bizonyos szintig sajnálom a telefonáló fiatalokat, mert most éppen ebből próbának megélni. Amikor azonban újból megszólal a telefon és ezügyben keresnek, már elfogy a türelmem. A következő hívónak, aki név szerint kért, sajnálattal közöltem, hogy elköltöztem. Na jó persze harmadik személyben. Erre már le is csapta a fiatalember. Egy másik telefonáló hölgy még próbálkozott, hogy megszerezze az elérhetőségemet, de sajnálattal közöltem vele, hogy nem vagyok rá felhatalmazva... Bizonyára szenyaság tőlem, de már elegem van. Egyszer egy fiú édesanyámmal akart beszélni. Mikor kicsit ingerülten kértem, hogy húzza már ki a listájáról idős édesanyám a nevét, sértődötten közölte, hogy ha majd szépen kérem és nem ilyen stílusban,  akkor megteszi. Ekkor már lecsaptam a kagylót. Mivel fizetünk a telefonért, nem húzom ki ill. dugom vissza ha használni akarom, ezért így járok. Közben a lelkem mélyén megértem őket, egy rokonom is csinálta két hónapig, hálátlan és nem jó munka. A túloldalon sokszor rájuk csapták a telefont. Mesélte, hogy amikor már ettől nagyon kiakadt, újra hívta a számot, majd ő csapta le a telefont, mikor fölvették a túloldalon. Szóval aki jobb híján ilyen munkára adja a fejét sok jóra ne számítson, általában se. Én meg már elköltöztem!

Ma éjjel a felesége verte az ördögöt

0
Posztolta: Sora77

2018 augusztus 25 10:35

Címkék:

Igazából elképzelésem sincs, milyen is lehet az ördög felesége. De hogy van, azt tudjuk. Mint ahogy azt is, hogy bizony néha eltángálja őt az ura. A ragyogó napsütésben mikor zuhogni kezd az eső, na akkor. Ilyenkor sokan megjegyezzük, veri az ördög a feleségét. Ma éjjel számomra egyértelművé vált, hogy bizony az asszony sem hagyja ezt megtorlatlanul. Csak diszkréten, éjszaka, hogy kevésbé sérüljön az ördög büszkesége mások előtt. Hallottam éjjel, hogy dörög-villámlik. Egyszercsak fölkeltem, kinéztem az ablakon. Továbbra is dörgött-villámlott, de nem esett egy csepp eső sem. Viszont ragyogott fent az égen a nemsokára már telihold. Jót nevettem magamban. Na most veri ördögné az urát. Dörög, villámokat szór mérgében az ördög, na de sírni csak nem fog. Az asszony meg sugárzóan mosolyog örömében, mint a Hold, hogy na most te is megkaptad a magadét!

3D a fogászatban is!

0
Posztolta: Sora77

2018 augusztus 16 18:38

Címkék:

Sajnos újra meg kellett látogatnom kedvenc és rendkívül jól dolgozó fogorvosomat hídépítés céljából. Ekkor bemutatta legújabb társát, egy 3D-s nyomtatót. Az a dolga, hogy a fogsorról levett mintát 3D-ben fémből kinyomtatja. Eddig a mintavétel után egy gipszlenyomat készült, és arra építették fel a fogpótlást. Itt gyakran volt szükség  utólagos igazításra. A most készülő fémnyomat olyan hajszálpontos, hogy a rákészülő pótlás tökéletesen, azonnal illeszkedik a páciens szájába. Az ára sajnos nagyon borsos, de egy a korral haladó, tökéketes munkára törekvő orvos ezt fontos befektetésnek tartja. Inkább lemond egy új autó vásárlásáról, ami mint tudjuk, ahogy kigurul az eladótól már jelentősen veszít az értékéből, és inkább egy ilyen, munkáját nagyban segítő új technológiára költi azt a pénzt. Gratulálok, Doktor úr!

Mai friss valós rémhír egy budapesti kórházból

0
Posztolta: Sora77

2018 augusztus 13 20:15

Címkék:

A kórház nevét nem akarom kiírni, attól tartok nem csak náluk ilyen a helyzet. Egy osztályvezető főorvos nem vesz föl új beteget az osztályára, kizárólag csak akkor, ha a mentők viszik oda. Miért is? Mert nincsen nővér, aki ellássa a beteget! Nekik is csak jár nyári szabadság, és mivel eleve kevesen vannak  most teljesen ellehetetlenült az osztály betegellátása. Emberhiányuk miatt a főnővér saját munkája után HETI PLUSZ 36 ÓRÁT DOLGOZOTT! Ki fog már végre törődni az egészségügy munkájával, az embertelen kórházi körülményekkel??? Ki hajlandó végre meglátni a valós napi problémákat, itt is, más területeken is? Kit érdekel a saját és barátai zsebének megtömésén kívül más is? Mikor áll föl végre egy olyan csoport, amelyik nem a többiek lehúzásával foglalkozik, hanem egy erős szakmai  méltó ellenfélként áll elő 4 év múlva az EMBEREK érdekeit is szem előtt tartva! Ébresztő!

Én, a légy, meg a pók

0
Posztolta: Sora77

2018 július 21 14:22

Címkék:

Ma délelőtt hallgattam a rádiókabarét. Éppen arról volt benne szó, hogy a légy a lehető legkisebb helyen is képes bejönni, de kimenni  még a tágas ablakon vagy ajtón sem. Nemsokára meg is tapasztalhattam. Valahonnan egy bazi nagy légy bejött a lakásba, szerencsére épp az előszobában kőrözött. Kinyitottam az ablakokat, semmi. Néha megpihent valamin. Fogtam egy törölközőt, hajkurásztam, vígan repdesett körbe. Na ekkor már próbáltam nagyobb esélyt adni neki, kitártam a bejárati ajtót is. Végül nem is vettem észre, mikor húzott ki, de már nem hallottam, nem láttam. Gyorsan becsuktam mindent, és egy darabig még füleltem, nem vert-e át, de szerencsére tényleg kirepült. Nem sokkal ezután nekiálltam a konyhát felmosni. Az egyik sarokból kivettem a kissámlit, hát alatta szépen berendezkedett a pók. Letörölgettem róla a hálóját, a pók meg szaladgált a kövön. Én azok közé tartozom, akik nem ölnek pókot, ha meg pici is nem teszem ki a szűrét. - A múltkor egy hatalmas példány ült a mosogatóban, na őt óvatosan levadásztuk a lányommal és kilakoltattuk a folyosóra. - Ezt a picit a seprűvel betoltam a láda alá, ne legyen baja, szerintem majd visszaköltözik a sámlira, és legközelebb kezdjük az egészet előlről :)

Én a foci-boszi

0
Posztolta: Sora77

2018 július 15 19:41

Címkék:

Ez komoly! Ma délután a konyhában szembesültem tegnapi energiahiányommal, így másfél napi edény nézett velem farkasszemet. Ahogy az órára néztem egyértelművé vált, hogy bizony a VB döntőig esélyem sincs megcsinálni. De muszáj volt nekiállni. Amikor kezdődött a meccs pár pillanatra  belenéztem, majd visszaálltam az edények közé. Na akkor most pici szünet - és beültem a fotelba. Még talán le sem ültem, máris bent volt az első nem túl szerencsés gól. Akkor vissza a konyhába. Folytattam a saját küzdelmem. Beöntöttem az evőeszközöket a mosogatóba, irány a tv-hez. Épp egy 11-es gyanús helyzet. Döntött a videóbíró, megkapták a franciák, hatalmas szép gól. Kicsit mocorogtam, vajon ha nem megyek ki lesz még gól? És lett! Szép horvát gól. Na akkor irány vissza, a szünetben éppen be is fejeztem a mosogatást, néhány darab majd szépen megszárad holnapig. Szünet után kíváncsian vártam, hogyan tovább. Közben hazaért a férjem is, megbeszéltük mindketten a horvátoknak drukkolunk. Nézem a meccset és elkezdem mondogatni: hajrá France! Egy idő után döbbenten abbahagytam, ezt miért is mondtam? Hiszen nem is nekik drukkolok! A bíztatás sajnos jól sikerült, két gyönyörű francia gól. Kikullogtam a konyhába vacsorát csinálni, közben bánatosan mantráztam a hajrá horvátokat. Mire visszaértem a vacsimmal  már 4:2-re szépítettek! A hátralevő időben néha nagyon megindultak a franciák, de bíztattam őket: ne lőjétek be! Nem is sikerült nekik. Így végül bejött a papírforma, nyert az esélyesesebb csapat, de attól a lőtt gólok száma csak 3-3, sajnos az egyik a saját kapuba ment. De így is büszkék lehetnek a horvátok, sok-sok drága és szuper stadion nélkül is lehet jól és szívvel focizni.

Burkini egy gyógyfürdőben

1
Posztolta: Sora77

2018 július 8 14:29

Címkék:

Néhány napja kellemesen áztattam magam egyik remek gyógyfürdőnkben. Kevesen voltunk, kicsit úszkáltam is, teljes lazulás. A fürdő bejáratánál piktogram mutatja, hogy nők számára csak a bikini vagy az egyrészes fürdőruha megengedett. A medencében  ücsörögve felkaptam a fejem, megjelent egy középkorú hölgy egy igazi burkiniben, fekete hosszúnadrág és felső, fölötte térdig érő ruha, teljes hajat takaró fejkendő. Nem volt egyedül, egy nő kísérte, rövidujjú pólóban és térdig érő nadrágban. Bementek a másik melegebb medencébe, majd kijöttek, sétáltak erre-arra, megint vissza a vízbe. Nemsokára bejött az egyik öltözős lány, beszélt a kísérővel majd kiment, továbbiakban békén hagyta őket. Többször láttam ahogy jönnek-mennek, fürdenek. Beszédbe elegyedtem a mellettem ülő hölggyel. Teljesen fel volt háborodva, milyen fertőzést hozhat be ide a ruhájával! Mire én: dehát ez füdőruha, nem ebben jött. De csak mondja a magáét, ilyenben járnak az utcán is, miyen koszos lehet rajta! Itt feladtam, elkezdtem úszkálni, ez a nő közben elment. A medence túloldalán egy másik nő megszólított. Felháborodott, hogy beengedték, miközben ez nincs megengedve! És folytatta a véleményét. Én csendben megjegyeztem, hogy engem nem igazán zavar. Erre ő sértődötten elnézést kért, hogy hozzám szólt és elhúzódott. Nem tudtam őket megérteni. A nő vagy a szálló vendége vagy tartós kezelésre jár és ezért jött be, és szigorúan kísérettel. Amikor közelebbről láttam, a ruhája márkás volt - nem láttam jól szemüveg nélkül milyen, de tuti. A kendője Gucci. Tehát egy gazdag nő/feleség, aki nem hord vizes fürdőruhája alatt bombát, csak gyógyfürdőre van szüksége. Most én vagyok a bolond, hogy engem nem zavart a burkinije?

Újra a párnacihában tartsuk a pénzünket?

0
Posztolta: Sora77

2018 június 29 13:38

Címkék:

A jelenlegi kamatok és a gyengülő forint nem teszi boldoggá az embert. Készültek már kimutatások, melyik banknál milyen hozamok érhetők el. A legjobb kondíciók mellett is alig valami, de az igazán szép eredményt azok hozzák, akiktől ha kiveszed a pénzed az kevesebb, mint amikor betetted. Ez finoman szólva is felháborító. Egy ismerősöm most ment nyugdíjba, ki akarja venni egyben az önkéntes pénztári megtakarítását, mert éppen szüksége van rá. Amikor másfél hónapja ránézett a számlájára, konstatálta mennyi lesz a várható pénze. Amikor tegnap megnézte az egyenlegét ledöbbent, a teljes összegre vetítve 1.25%-al csökkent a pénze! Ez egy húszéves megtakarítás  után már nem kevés! És még kb. egy hónap, mire hozzájut, addigra mennyi lesz? Ezek után mit csináljon az, akinek nincsen vagyona amit hasznot hozóan tartósan befektethetne, csak épp annyi pénzt tud félre tenni, hogy váratlan kiadás esetén ne legyen bajban. Most itt kérek elézést azoktól, akik egyátalán nem tudnak spórolni, mert nincs miből... Lassan megint akkor járunk legjobban, ha szépen a párnacihába tesszük, mint nagy- vagy dédszüleink, és ha muszáj előszedjük. Vagy létezik jobb megoldás??? Ha valakit tud ilyet kérem ossza meg velünk.

"Rommá keresheted magad!"

0
Posztolta: Sora77

2018 június 24 20:37

Címkék:

Több napja, már más címmel is, többször találkozom ezzel az írással. Lényegében arról szól, hogy az átlagember háztartásában van legalább százezer forint értékű felesleges holmi, - könyvek, dísztárgyak, ruhák stb., - amit eladhatnának és abból bőven tudnának pénzt csinálni. De az emberek egy része ragaszkodik hozzá, nem akar megszabadulni tőlük, vagy elajándékozzák. Pedig pénzt csinálhatnának belőle, nem is keveset! Na itt durrant el az agyam. Aki ezt írta egyet még biztosan nem csinált: nem árulta felesleges holmiját. Mert ha megtette volna, tisztában lenne azzal, hogy ez bizony nem megy könnyen. Még kevés pénzért sem, pláne annyiért, amennyit a dolgok érnének. Mert bizony nagyon sokan szeretnének eladni, vásárolni viszont annál kevesebben, azok is minél olcsóbban. Ruhaneműt még újszerűt is szinte alig lehet eladni, akkora a kínálat. Pedig bizony sokan nem szeretnék rommá keresni magukat, csak a megélhetésük érdekében próbálnak eladni dolgokat. Fillérekért meg sem éri, több vele a munka, mint amennyi hasznot hoz. Én már ruhafélékkel nem is próbálkozom, ami viseltesebb bizony a kukában landol, ami még jó állapotú megy karitatív célra, ahol ingyen azért örömmel fogadják. A könyvek terén is óriási a kínálat, a kereslet nagyon korlátozott. Már nagyon sok könyvemet adtam oda olyan embernek, aki talán egy bolhapiacon kevés pénzért megpróbál túladni rajtuk, mert neki minden pénz jól jön. Szerencsére én nem tartok ott, hogy néhány száz forint is fontos legyen, így átadom a lehetőséget. Dísz- vagy használati tárgyak terén is csak akkor remélhetsz sikert, ha jóval olcsóbban kínálsz valamit, mint az értéke, de itt is a kínálat dominál. Ennyit a felesleges dolgok eladásáról. Csókoltatom a cikk íróját.

Powered by Blogger.hu